Cranfield

Kedves barátom javasolta, hogy a lengyelekkel jóban kell lenni, hát igaza volt.

Lengyel barátaim szerveztek egy sütögetős, ivós bulit. A Jitsu óra után jelentős késéssel értem ide (meg hála a google maps tökéletesen rossz ház számozásának). A hangulat már megvolt, de azért lehetett fokozni.
Meg is tanítottam őket, hogyan kell inni. Ők a vodka után vacak kólát isznak... én sört.

Ez az a pont, ahol meg kell kérnem Anyukámat, hogy ne olvassa tovább, egyébként is egyben hazaértem!

Jitsu előtt nem ettem, hogy ne legyen gond a dobásoknál, Jitsu után nem ettem mert siettem. Szóval üres hassal 4 rendes adag vodka 3 sörrel hamar lement, amiután kaptam egy kis kaját is :) Nos nem a legtökéletesebb kombináció, ha nagyon sötét utcán akarsz hazatekerni bringával. Annyi eszem volt, hogy Csabitól elkérjem az összes extra lámpáját, ami van, hogy legalább más lásson engem.
Ennek hátránya is volt, mert a hátsó lámpát a táskámra akasztotta Csabi. Amikor meg a szórakozóhelyre (CSA- mi más?) belépek villogó lámpával beöltözve, mint egy eszkimó, elég viccesen nézek ki (és persze erről tökéletesen megfeledkeztem :D ).

Ezután találkoztam pár ismerőssel, akik utána elmesélték, hogyan vittem táncba valakinek a barátnőjét, majd bókoltam pár lánynak, és hogyan mutattak be rajta Jitsu fogásokat. Viszont Kurstin mondott egy számot, hogyha azt megtudom jegyezni, akkor nem is vagyok részeg. Igaz másnap amikor kérdezte, hogy mi az a szám, akkor nem is tudtam miről beszél, de beugrott a megoldás, szóval elég jó vagyok :)