Igaz, hogy régen történt, de még nem meséltem róla a mérhetetlenül nagy lustaságom miatt.
Egyik alkalommal, amikor vásárolni mentünk Csabival, akkor Ő keltett fel, hogy menni kell... félálomban felöltöztem és elindultunk. Hogy a fáradtságnak köszönhetően, vagy szerencsének azt nem tudom, de magyarul köszöntem a busz vezetőnek, aki válaszolt magyarul. Na erre már én is felkeltem. Ott ült a családja is, és beszélgettünk velük. Itt laknak több mint 4 éve. Nagyon kedvesek voltak velünk. Mesélték, hogy elég sok magyar család lakik itt a környéken. Majd elmentünk vásárolni, hogy legyen mit enni. Visszafelé pedig nem jutott hely nekünk a buszon. Ez azt jelenti, hogy 8 font taxira, aminek nagyon nem örültem. A buszsofőr ismét Laci volt, és angolul közölte, hogy nincs több hely, nem férnek fel... majd magyarul elmondta, hogy menjünk a túloldalon levő ajtóhoz, ott felszállhatunk és igaz, hogy állni kell (komoly 12 percet), de nem kellett taxit fizetni.
Hát így történt, hogy ingyen utaztunk, köszönhetően a szerencsének és persze egy jóindulatú magyar buszvezetőnek. Jobb lenne külföldön magyarnak lenni?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.